Tevékenységek

 

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum a helyi önkormányzat szakmai tanácsadó testülete, amelyet 2011. április 6.-án hoztak létre a városban működő kábítószer-problémák kezelésében érdekelt intézmények és civilszervezetek. A Fórum, állást foglal, véleményez, és ajánlásokat fogalmaz meg. Helyi szinten koordinálja és elősegíti a 106/2009. (XII. 21.) OGY. Határozat alapján, a Nemzeti Stratégiában megfogalmazott célok megvalósulását. 

A Fórum céljának megfelelően összefogja Kisvárda város azon szakembereit, szervezeteinek képviselőit, akik a drogprobléma megoldásában tevékenykednek. Tagintézményeink a kormányzati, civil, és egyházi szféra képviselői; a kereslet- és kínálatcsökkentés intézményei; valamint az egészségügy, szociális, és oktatási szervezetek vezetői. Ez mindannyiunk feladata, a helyi társadalom részvétele kiemelten fontos.

Szervezetünk a kábítószer-problémák visszaszorításának érdekében olyan stratégiai és megvalósítási programot dolgozott ki, amely a Nemzeti Stratégia drog-problémával kapcsolatos multidiszciplináris modelljét követi és a kereslet-kínálat egyensúlyára épít.

 

 

Közösség, együttműködés

CÉL: A helyi társadalom váljon érzékennyé a drogkérdések hatékony kezelése iránt, a helyi közösségek, pedig növeljék problémamegoldó készségüket a kábítószer-probléma visszaszorításában

A Nemzeti Stratégia eredményességének legfontosabb letéteményese a helyi közösség. A helyi települési szinten történő összefogások és összehangolt cselekvések döntő módon tudják befolyásolni a probléma kezelését. Minden eredményes megelőzés a családban kezdődik. A szülők értékvilágának és mintaszerepének megléte vagy hiánya alapvető hatással van a probléma kialakulására vagy annak megakadályozására. Szükséges minden, az emberi közösség legalapvetőbb formáival - család, szomszédság, lakóhelyi közösség, stb. - kapcsolatos cselekvések és összefogások erősítése. Ezért számítunk a családok, a hozzátartozók, a pedagógusok, a helyi szakemberek, a segítők, a lelkészek és a gyülekezetek valamint az önkormányzat életének irányítói együttműködésére. Nem képzelhető el jelentős elmozdulás a probléma kezelése területén a fiatalok erkölcsi tudatosságának fejlesztése nélkül.

A helyi közösség drogpolitikájának motorja a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, amely összehangolja a helyi intézkedéseket és kezdeményezéseket, valamint fórumot teremt az országos célokkal párhuzamosan a helyi közösség területén működő intézmények számára. A Fórum az a fontos láncszem, amely biztosítja a stratégiai gondolatok valósággá válását.

A helyi közösségek kiemelkedő szerepet játszanak a drogproblémák kezelésében, hiszen a kábítószer-fogyasztás jelensége alapvetően az egyének, a családok és a helyi közösségek problémája. Itt keletkezik, és itt válik először felismerhetővé. A helyi közösség az, amely a legközvetlenebb szinten tudja a drogproblémát kezelni, lehetőséget biztosítva a helyi erőforrások mobilizálására: a családok, a közösségek, a civil társadalom, az egyházak és a szakirányú segítő és más közösségi intézmények mozgósítására. Mivel helyi szinten a drogproblémák méretüket és minőségüket tekintve sokféle formában jelennek meg, a probléma felismerésében és kezelésében a helyi közösségeknek és a helyi önkormányzatoknak döntő szerepe van.

A közösségekben folyó drogmegelőző munkát a drogproblémákkal foglalkozó, elsősorban a prevenciót végző intézményrendszer átvilágítása segítheti: ezzel feltárhatjuk az intézmények hatékonyságát, erős és gyenge pontjait, kapacitásait, a fejlesztés helyi irányát, a működés költséghatékonysági mutatóit.

Szükséges a jogszabályi környezet áttekintése is, pl. a drogmentes szórakozás színtereinek megteremtése érdekében (szórakozóhelyek engedélyezési eljárása). Ehhez kapcsolódik a helyi drogprevenciós szolgáltatások körének kiszélesítése és a helyi szakemberek képzésének rendszerszerűvé tétele.

A helyi közösség képes arra is, hogy ne csak a fiatalok illegális droghasználatával foglalkozzon, hanem a fiatalok és a felnőttek alkoholfogyasztásával, dohányzásával, túlzott és orvosilag nem indokolható gyógyszerfogyasztásával vagy más kockázati magatartásával is.

A kormányzatnak minden támogatást meg kell adnia az önkormányzatoknak tevékenységük leghatékonyabb megvalósításához. A helyi közösségek és intézményeik azonban országos stratégia és "felhatalmazás" hiányában nehezen találják meg feladatukat, hiszen egyrészt erőfeszítéseik is csupán össztársadalmi összefüggésben lehetnek hatékonyak, másrészt túl erős lehet a versengés a helyi és központi erőforrásokért, a kompetenciahatárok meghúzásáért. A Nemzeti Stratégia (és a hozzá kapcsolódó szakmai állásfoglalások) helyi változatainak kidolgozása segít megoldani ezeket a problémákat.

A közösségi színterek:

• család
• lakóközösség
• iskola
• munkahely
• helyi közösség, önkormányzat
• a társadalom, mint közösség
• nemzetközi együttműködés

A Nemzeti Stratégia kulcstényezői a helyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok. Ezekben a bizottságokban a helyi állami, önkormányzati, civil és egyházi szervezetek képviseltetik magukat: a prevenció és a terápia világának szereplői, valamint az ezeket szervezeti szinten összefogó ÁNTSZ-ek, a közösségfejlesztés szervezetei, a gyermekjóléti szolgálatok, valamint az igazságszolgáltatás, a büntetés-végrehajtás, a rendőrség és az önkormányzat szakosított szerveinek képviselői.

A VÁRDAKEF feladatai:

• feltárja az adatokat,
• helyzetértékelést végez,
• feltérképezi a szükséges feladatokat,
• biztosítja az információáramlást,
• javaslatokat fogalmaz meg a helyi közigazgatás számára,
• segít a helyi erőforrások mozgósításában,
• összehangolja a helyi szereplők tevékenységét,
• kiszűri a párhuzamosságokat és
• maximalizálja a szolgáltatók hatékonyságát,
• kapcsolódik az országos programokhoz,
• végül visszacsatolást nyújt a helyi és országos szintekhez.

A VÁRDAKEF (Kábítószerügyi Egyeztető Fórum) létrehozását a helyi intézményrendszer, szakmai és civilszervezetek szakembereinek bevonásával a Kisvárdai Önkormányzat kezdeményezte, működtetéséért felelősséget vállalt. A KEF munkáját folyamatosan figyelemmel kíséri, tevékenységéről a KEF elnöke a szakmai bizottságoknak ill. a Kisvárdai Önkormányzat Közgyűlésének minden évben beszámol.

 

 

Megelőzés

Cél: Esélyt teremteni arra, hogy a fiatalok képessé válhassanak egy produktív életstílus kialakítására és a drogok visszautasítására (megelőzés).

Növelni kell az egészségfejlesztő és prevenciós programok (iskolai, közösségi és tömegkommunikációs megelőzés) által elért fiatalok számát. Ehhez az iskolai prevenciós programok támogatására van szükség (megfelelő akkreditációt követően növelni kell kapacitásukat és a képzésekben résztvevők számát), valamint olyan információs kiadványokat kell megjelentetni és olyan média-eseményeket támogatni, melyek a meghatározott célcsoportokhoz eljutnak.

A megelőzésnek mindenhol érvényesülnie kell, ahol a fiatalok vagy az őket segítők megjelennek, illetve a hozzátartozók, a segítők, a közösségszervezők, sőt a döntéshozók és a politikai szint tevékenységét és cselekvéseit is meg kell határoznia a prevenció szemléletének. A szakemberek (pedagógusok, egészségnevelők, más iskolai szakemberek) képzésében előnyt élveznek az akkreditált képzést folytató szervezetek és intézmények, programok.

Kiemelt szerepe van a helyi közösségek prevenciós munkájának, ezek között a szabadidős és sport-programok különös jelentőségűek. Ki kell alakítani a prevenciós tevékenységek szervezeti kereteit (helyi szinten a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumokban, országosan a KKB munkacsoportjában, illetve a minőségbiztosítás és az akkreditáció működtetésével).

A prevenciós módszerek és azok hatékonyság-vizsgálatánál a nemzetközi, elsősorban EU-s ajánlásokat kell messzemenően figyelembe venni. A prevenciós módszerek magyarországi adaptációjára és a képzések szakmai koordinálására külön intézmény megalakítását kell elhatározni, vagy az ilyen tevékenységeket végző szervezeteket kell megbízni. (Kisvárdán és térségében a Magyar Kékkereszt Egyesület és az „Esély a Munkához” Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft végez drog-prevenciós és drog-elterelési munkát). A fiatalok közötti epidemiológiai felmérések tájékoztatnak - hosszabb távon - a meghozott intézkedések eredményességéről.

A megelőzés szemléleti alapját az Ottawai Charta által megfogalmazott egészségfejlesztés képezi.

"Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely módot ad az embereknek egészségük fokozott kézbentartására és tökéletesítésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy feltárja és megvalósítsa vágyait, kielégítse szükségleteit, és környezetével változzék, vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészséget tehát mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem az egészséges életmódon túl a jólétig terjed."

Az egészségi állapot természetesen csak úgy javítható, ha bizonyos egészségi előfeltételek (béke, lakás, oktatás, élelem, stabil ökológiai rendszer, fenntartható erőforrások, társadalmi igazságosság és egyenlőség) létrejönnek.

Megelőzés legfontosabb szinterei:

• család
• iskola
• munkahely
• szabadidő
• egyház
• média
• honvédség
• speciális intézményrendszer (gyermekvédelmi)
• kockázati csoportok
• információs társadalom
• rendőrségi bűnmegelőzés és drogprevenció
• romákkal kapcsolatos megelőző programok

A prevenció, megelőzés új típusú megközelítése terjedt el az utóbbi években. A megelőzési stratégiáknak ez a fajta felosztása a drogprobléma iránti érintettséget, a célcsoport jellemzőket és a tevékenységeket veszi figyelembe.

Általános (univerzális) az egész populációt célozza (nemzeti, helyi közösségi, iskolai, szomszédsági programok).

Szelektív (célzott) speciális, kockázati csoportokra irányul, speciális színtereken (pl. rekreációs területeken) valósul meg

Indikált fokozott rizikójú egyénekre irányul, pl. alkohol és más kapu drogok használói, speciális betegségben szenvedők, családtól, pozitív kortárs csoporttól, iskolától elidegenedett gyerekek (kevesebb hangsúly kerül a környezeti hatásokra, közösségi értékekre).

 

 

Szociális munka, gyógyítás, rehabilitáció

Cél: Segíteni a drogokkal kapcsolatba kerülő és a drogproblémákkal küzdő egyéneket és családokat (szociális munka, gyógyítás, rehabilitáció)

Magyarországon a droghasználók kezelése vonatkozásában a kezelési lánc (a kapcsolatfelvételtől a detoxikáción és a terápián át az utógondozásig, rehabilitációig és a droghasználat okozta ártalmak csökkentéséig) minden eleme alulfejlett és súlyos kapacitási gondokkal küzd. Ezért a lánc minden eleme fejlesztésre szorul, de a legsürgetőbb feladat elsősorban a kapcsolatfelvételt, az intézményrendszerbe történő bejutást lehetővé tevő szervezeti formák fejlesztése. Ehhez a ma még Magyarországon csak kis mértékben elterjedt intézményi formák, szakmai módszerek fejlesztésére van szükség. Kapacitás- és finanszírozási problémákkal küzd a kezelést követő utógondozás és rehabilitáció is.
Fejlesztésre szorul a droghasználók speciális kezelésének kapcsolata más orvosi szakmákkal és a szociális ellátórendszerrel. Meg kell teremteni az ellátás hiányzó szakmai protokolljait, az ellátó intézmények szakmai akkreditációját a megfelelő szakmai szervezetek bevonásával, a nemzetközi ajánlások figyelembevételével. Különösen sürgető ez olyan területeken, ahol a speciális beavatkozásoknak Magyarországon nincsenek (vagy alig vannak) hagyományai. Ilyen a gyermekkorúak addiktológiai ellátása, a speciális (más kórképben is szenvedő) betegek ellátása, a büntetésvégrehajtó-intézményeken belüli programok és az ártalomcsökkentés területe.

A kezelés a bio-pszicho-szociális modellre kell, hogy épüljön. A gyógyítás mellett a rehabilitáció, reszocializáció, a társadalmi kapcsolatok, az emberi háló visszaépítése, fejlesztése egyaránt fontos feladat.

Az ellátó rendszerben biztosítani szükséges a súlyos egészségi következmények mérséklésének, az ártalomcsökkentésnek a lehetőségét is.

 

A probléma összetettségét tekintve az ellátási rendszerek multidiszciplinaritása, az egyes szakterületek munkájának összehangolása, a szakemberek közötti szoros együttműködés kulcsfontosságú a hatékony ellátás megvalósítása érdekében.

 

Kisvárda város vonatkozásában elkészített szolgáltatási mátrix tükrözi az ellátási háló hiányosságait, egyben kijelöli a szükséges fejlesztési irányokat is.

 

 

Kínálatcsökkentés

Cél: Csökkenteni a drogokhoz való hozzáférés lehetőségét (kínálatcsökkentés).

A kábítószerekhez - és a prekurzorokhoz - való hozzáférés csökkentése érdekében végre kell hajtani a maffia-ellenes törvénycsomag kábítószerekkel kapcsolatos rendelkezéseit.

Fejleszteni kell a kínálatcsökkentés intézményrendszerét (rendőrség, VPOP, határőrség), valamint az orvos szakértői tevékenység és a pártfogó felügyelet működését. Utóbbira a BTK módosítása nyomán új feladatok várnak, melyre ez a szervezet jelenleg még nem felkészült. Az említett fejlesztések szervezeti változásokat, létszámbővítést, képzéseket és a technikai háttér fejlesztését jelentik, valamint az eddig is jól működő nemzetközi kapcsolatok kiszélesítését. A BTK módosítás hatásait hosszabb távon szükséges tanulmányozni. Az ERÜBS megújulása során a kábítószer-bűnözéssel kapcsolatos speciális szempontokat kell érvényesíteni a jelenség pontosabb körülhatárolása céljából, a szükséges beavatkozások pontosabb tervezése érdekében. Meg kell oldani a rendvédelmi szervek szakemberei képzésében a kábítószerekkel kapcsolatos ismeretek oktatását.

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok, valamint a KKB munkacsoportjai a kínálatcsökkentés helyi és országos koordinációjának és más szakmákkal történő együttműködésének szervezeti alapjait bővítik.

A kínálatcsökkentés azokat a stratégiákat jelenti, mely a kábítószerhez való hozzáférés csökkentését célozzák meg a termelők, az importőrök és a kereskedők elleni fellépés segítségével. Ennek keretében a kábítószerrel kapcsolatos és büntetőjogilag tilalmazott magatartások megelőzése, felderítése és a büntetőjogi felelősség megállapítása történik.

A kínálatcsökkentés érinti a jogi szabályozást, a bűnüldözés területét, az illegális kábítószer termelés felszámolását, az ún. prekurzor anyagok szigorú ellenőrzését. A Rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség illetve a Határőrség felderítő tevékenysége, a büntetés-végrehajtás területén a szükséges terápiás, illetve ellenőrzési funkciók működtetése is ehhez a területhez tartozik. Ezen túlmenően nemzetközi szinten összehangolt vagy fedett nyomozást, a pénzmosás és a korrupció elleni fellépést, a kábítószer-hatóságok és a nyomozati szervek közötti együttműködés két- és többoldalú, regionális és széles nemzetközi megvalósulását is magába foglalja.

A Kínálatcsökkentés intézményrendszere:

• rendőrség

• vám- és pénzügyőrség
• határőrség
• büntetés-végrehajtás
• polgári nemzetbiztonsági szolgálatok
• polgárőrség.

Oldal: Kef Tevékenységei, stratégia
KISVÁRDA VÁROS KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETŐ FÓRUM - © 2008 - 2024 - vardakef.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat